Munkatársi hírek

„Az Egyetem jó munkahely”, a kérdőívet kitöltő kollégák 73 százaléka gondolja így - derült ki a Minőségfejlesztési Központ által készített dolgozói elégedettség- és lojalitás mérésből. A kérdőívet idén a dolgozók 54 százaléka töltötte ki, ez két százalékkal több az előző évinél.

A vállalati stratégiák egyik fontos része a dolgozóktól érkező visszajelzés. A hatékony munkavégzéshez, a jó munkakörnyezet megteremtéséhez, a munkatársi elégedettséghez fontos tudni, melyek a fejlesztendő területek – ezt szolgálják a munkatársi elégedettségmérések. A felmérésben többek között a munkavégzés körülményeivel, egészséggel, jólléttel, kommunikációval, infrastruktúrával, bérezéssel, lojalitással kapcsolatban kérték ki a kollégák véleményét.

A Pannon Egyetem munkavállalóinak többsége elégedett az egyetemi munkájával és annak körülményeivel. A munkatársak 88 százaléka úgy érzi, hogy bizalommal fordulhat a vezetőjéhez, ez kapta a legmagasabb pozitív értéket.

Általánosságban elégedettek a munkahelyükkel az egyetemi munkavállalók. Az egyetlen negatív irányban kiugró érték a munkahelyi elégedettség kérdésblokkban a munkavállalók Egyetem általi megbecsülése, amit a munkavállalók csak kevesebb, mint 58 százaléka értékelt pozitívan – osztotta meg a felmérés tapasztalatait Kajtár Tímea, a Minőségfejlesztési Központ vezetője. A felmérés alapján arányaiban a felsővezetők elégedettsége a legmagasabb az Egyetemmel, mint munkahellyel. A középvezetők közül már többen vallották, hogy kevésbé elégedettek, 20 százalék nem érzi magát megbecsülve. A beosztottak elégedettsége hasonló arányokat mutat, mint a középvezetőké.

A mindennapi munkavégzés körülményeivel kapcsolatban a kitöltőknek lehetőségük volt értékelni, hogy a szervezeti egységek milyen mértékben alakították ki a megfelelő munkavégzéshez szükséges körülményeket. A kitöltők összességében inkább elégedettek a munkavégzés légkörével, ezek közül is hangsúlyos az az állítás, hogy „a munkatársakkal kialakult kapcsolatok kiemelkedően támogatják a munkavégzést”. A felsővezetők 96, a középvezetők 80, a beosztottaknak pedig 72 százaléka érzi úgy, hogy hangot adhat a véleményének.

Az egészséggel és jóléttel kapcsolatos kérdések a mentális és fizikális egészségre, valamint a munka-magánélet egyensúlyára fókuszáltak. A válaszadók többnyire biztonságosnak ítélik a munkakörnyezetüket, valamint úgy vélik, hogy a velük egy szervezeti egységben dolgozó munkavállalók figyelnek egymás egészségére. A kitöltők 68 százaléka elégedett munka-magánélet egyensúlyával is. Viszont csak 46 százalék érzi úgy, hogy az Egyetem törődik az egészségével (beleértve a mentális egészségét), és 38 százalék inkább nemleges választ adott. A válaszok alapján a középvezetők esetében a legnehezebben összeegyeztethető a munka és a magánélet.

Az egyetemi kommunikációval kapcsolatban a munkavállalók 27 százaléka szerint nem megfelelő az információáramlás, és a szervezeti egységek közötti együttműködést is 23 százaléka gondolja inkább rossznak.

Az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéskörben a fizikai és tárgyi környezetre, a technikai eszközökre kérdezett rá a kérdőív. Legkevésbé a technikai háttérrel elégedettek a kollégák, bár még így is 68 százalékos az elégedettség. A szöveges válaszlehetőségekben azonban többen kiemelték, hogy a túlzsúfolt irodákban nem lehet érdemi munkát végezni, modernebb, ergonomikus bútorok kellenének, fejlettebb technikai eszközök, a mosdók állapotára is érkezett kifogás, csakúgy, mint a kutatólaborok felszereltségére és az egészségvédelemre. Több zöld felületet is szívesebben látnának a kollégák.

A legnagyobb elégedetlenség a bérezéssel kapcsolatban van: a hat kérdésből egyetlen válaszkategória sem érte el az 50 százalékos elégedettséget. A legmagasabb, 46 százalékos érték az „elégedett vagyok a jelenlegi fizetésemmel” kijelentés volt. A munkavállalók 61 százaléka gondolja úgy, hogy más munkáltatónál többet fizetnének a jelenleg elvégzett munkájáért. A PETER rendszer mindössze a munkatársak 40 százalékát ösztönzi magasabb teljesítmény nyújtására. Többen megjegyezték a cafeteria nagyon alacsony összegét is. A bérezéssel kapcsolatos elégedettséghez kapcsolódik, hogy a munkavállalók 35 százaléka nem engedhetné meg magának anyagi szempontból, hogy elhagyja az Egyetemet.

Lojalitás szempontjából megállapítható, hogy a munkavállalók elsődlegesen a szervezeti egységük felé (91 százalék), majd a munkairányító (75 százalék) végezetül pedig az Egyetem mint intézmény (59 százalék) irányába lojálisak. A kollégák 41 százaléka érzi magát túlterhelve a mindennapi munkavégzése során, míg 27 százaléka adott semleges értéket. A válaszokból kiderült az is, hogy a rugalmas, kötetlen munkaidő, a home office kifejezetten motiváló, csakúgy, mint a családbarát hozzáállás, a kiszámítható munkaidő, az egyetemi nyári tábor a gyerekeknek, de többen kiemelték a kutatói munkát, izgalmas szellemi kihívásokat, támogató közvetlen kollégákat, Veszprémet és a fejlődő kampuszt is.

Kajtár Tímea elmondta: A karok és a szervezeti egységvezetők megkapják a felmérés saját egységükre vonatkozó, összefoglaló eredményeit, így a fejlesztési irányokat egységre szabottan meg lehet határozni.