Munkatársi hírek

Ismét erős mondatok hangzottak el a kémikus-környezettudós Gelencsér András szájából hétfőn este a Magyar Földrajzi Múzeumban az LMP érdi szervezete által rendezett „Készüljünk a posztapokaliptikus zöldpolitikára?” című vitaesten. Az eseményen két országgyűlési képviselő, Bakos Bernadett és Kanász-Nagy Máté is részt vett, s többször hozzászólt Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere is.

A szervezők már az esemény kezdetén jelezték, hogy a vita apropóját az a 24.hu-n megjelent interjú adta, amelyben a kutató többek közt kifejti: a jelenlegi civilizációt nem lehet megmenteni az úgynevezett megújuló energiaforrásokkal, mert az átálláshoz már nem áll rendelkezésre elegendő nyersanyag és egyéb erőforrás; ráadásul az úgynevezett zöld alternatívák – nap- és szélerőművek, bioüzemanyag, elektromos autók – egyike sem elég hatékony ahhoz, hogy a Föld rohamosan növekedő lakosságának igényeit kielégítse.

„Mintha a világ meghülyülne” 

A rendezvény kezdetén Uhri Bálint moderátor – aki szintén a zöldpárt politikusa – azt firtatta, volt-e abban politikai tudatosság, hogy éppen a 24.hu-nak, és éppen a cikket jegyző újságírónak adott interjút a kutató, valamint abban, hogy szerinte „látványosan a választások körül jelent meg ez a cikk”. (Az országgyűlési választás április 3-án volt, az interjú pedig valójában több mint két hónappal később, június 10-én jelent meg – a szerk.)

Gelencsér azt válaszolta: tudatosan és nagy ívben elkerüli a pártpolitikát, az interjúban pedig nem mondott mást, mint amit már évek óta hangoztat számos más tudóssal együtt. „Azt látom, hogy sikerült olyan címet adni, meg az elejére egy olyan összefoglalót tenni, hogy ez így hirtelen felrobbant, holott a tartalmi elemeit azért jó ideje már több alkalommal elmondogattam, és akkor a szokásos 300-400 megtekintés meg egy-két mérsékelt visszhang volt csak az eredmény”. Azóta viszont folyamatosak a megkeresések a média részéről, sőt egyfajta celebként tekintenek rá néhányan, például közös szelfikre kérik, ami egyébként nem zavarja, mert a tudományos ismeretterjesztés a hivatásához tartozik. A rektor elárulta, hogy tudományos kutatók, köztük akadémikusok részéről zömmel elismerő, támogató visszajelzéseket kap azóta is.

A moderátor kérdésére, miszerint mi vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy itt óriási baj van, és összeomolhat a civilizáció, Gelencsér azt felelte: néhány éve elvitte a gyermekeit Bécsben a Természettudományi Múzeumba, ahol az ásványtani kiállításon bemutatták az úgynevezett kritikus elemeket, amik a modern élethez nélkülözhetetlenek; mindegyik fölött volt egy számláló, ami megmutatta, hogy mennyi időre elegendő van még belőlük; 25–30 évnél több egyik elem esetében sem volt.

"Úgy jöttem ki, hogy ha ennek a fele igaz, akkor vége a világnak, hiszen irtózatosan végesek a készletek és az erőforrások. Arra gondoltam, mi lesz a gyerekeimmel, és mi lesz az emberiséggel?"

Akkor kezdett a témával tudományos módszerekkel foglalkozni, aktuális adatokat gyűjteni a bolygó nyersanyagkészletének fogyásáról. Elárulta, jelenleg az Akadémiai Kiadónak ír könyvet a témáról.

„Láttam, hogy kőkemény és könnyen ellenőrizhető számítások, modellezések vannak a megfelelő szakemberek részéről. Ezt a tudományos irodalom mind tartalmazza. És mintha a világ meghülyülne, mert ezeket nem veszi figyelembe” – mondta Gelencsér. „Tehát azt gondoltam, hogy ezt akkor tegyük ki az asztalra, és lehessen róluk vitatkozni, de legalább legyen a köztudatban, hogy bármennyire is szeretnénk rózsaszínre festeni az eget, ezeket a fizikai korlátokat nem fogjuk tudni átlépni.” Véleménye szerint a politikusok, akik a legtöbbet tehetnék az ügyben, máig sem látják a nagy képet, és csak azt válogatják ki a tudomány eredményei közül, ami az érdeküknek és a céljaiknak megfelel.

„Jó lenne lejönni erről a fenntartható fejlődés nevű lózungról”

Arra a felvetésre, hogy a 24.hu-n azóta Gelencsér állításaival vitába szálló cikkek is megjelentek más tudósok, kutatók részéről, – volt olyan vitairat, amit tíz tudományos szakember jegyzett, köztük Ürge-Vorsatz Diána fizikus-légkörkutató – Gelencsér azt mondta: a tudomány a viták terepe, ugyanakkor számára csalódást jelent, amikor azt érzi, hogy a lényegi állításaival kapcsolatos érdemi cáfolattal nem találkozott. „Lehet azt szajkózni, hogy majd a napelemgyártás meg az elektromos autó megold valamit, de ha ilyen illúziókat táplálunk, arról azt gondolom, hogy nem vezet előre. És ez biztos, hogy nem sarkall a kiút felé mutató cselekvésre sem.”

A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

https://24.hu/tudomany/2022/07/19/gelencser-andras-globalis-krizis-vita-civilizacios-osszeomlas